Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. 2Pt 3,10.kk

Vannak a világban olyan erők, amikről nem tudunk. A tudomány, bár sok mindent kikutatott, de még több rejtve maradt, és amit tudunk, azt sem tudjuk az ellenőrzésünk alatt tartani. A Szentírás arról tesz bizonyságot, hogy nem az ember fogja alakítani a világ sorsát, hanem Isten. Kezdetben Ő teremtette és Ő is fog véget vetni mindennek. Ez egy részről félelemmel tölthet el minket, más részről azonban reménységgel is. Nem a véletlen sorsszerűség és nem is az emberi gonoszság, hanem Isten áll majd az események mögött. Az Ő kezében vagyunk, akit Krisztusban úgy ismertünk meg, mint szerető mennyei Atyánkat. Jó ezt tudni, amikor a történelem sok eseménye és Földünk romlása a szemünk előtt zajló, aggodalomra okot adó világkatasztrófát jósol.

„Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. 2Pt 3,10.kk” A teljes bejegyzés megtekintése

Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. Ezek majd örök pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától, amikor eljön azon a napon, hogy megdicsőüljön szentjei között, és csodálják mindazok, akik benne hittek, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket. 2Thessz 1,7-10.

Luther mondta annak idején: Az egész életem csak patientia, patientia, patientia! (türelem) Bár hittel bízzuk magunkat Jézus kegyelmére, azt elmondhatjuk, hogy elegünk van. Egyre inkább. Sok mindenből. Mindenek előtt a hazugságból, ami minden oldalról elborítja a világot, mint a szennyes áradat. Politikusok, a közmédia, a rádió, a tv-műsorok által reklámozott butaságból. A megtévesztésből. Elegünk van a meggondolatlan beszédekből, amelyek butítanak, sértenek eltorzítják a gondolatokat még az iskolákban is. Elegünk van a hálátlanságból, a meg nem értésből, abból hogy akapzsiság miatt minden módon megrövidítenek. Elegünk van a szektások rajongásából és a vallásos színjátékokból, üres rituálékból, amelyek nem gyógyítják, hanem megrontják a lelket. Elegünk van a kiüresedett ünnepekből, amelyeken az emberek vásárlási lázban égnek. Elegünk van a háborúkból, az ördög világméretű erőszaktételéből, ahol emberek ölik halomra egymást. Elegünk van a sündörgő háttérhatalmakból. Elegünk van a minket magalázó ateistákból, a magukat agyonmagasztaló idegen vallásokból, mint amilyen az iszlám, vagy a keleti misztika. Elegünk van abból, hogy a keresztyéneket a világ legtöbb szegletében lábbal lehet tiporni, büntetlenül meg lehet szégyeníteni, vagy ölni. De nem csak ebből. Elegünk van a személyes életünk nyomorúságaiból is. A minket legyőző kísértésből, a saját bűnös természetünkből, ami időről időre úrrá lesz rajtunk. A betegségekből, amelyek megnyomorítják szeretteinket vagy minket magunkat. A halálból, amely elragadja azokat, akik drágák nekünk és tehetetlenül állunk ravataluk mellett.

„Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. Ezek majd örök pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától, amikor eljön azon a napon, hogy megdicsőüljön szentjei között, és csodálják mindazok, akik benne hittek, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket. 2Thessz 1,7-10.” A teljes bejegyzés megtekintése

1Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket! … mert elmegy az ember örök otthonába, és az utcán körös-körül siratók járnak. 6Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba. 7A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta. Prédikátor kv. 12. rész

Bizonyos bűnök elkövetéséért halálos ítélet járt, jár még mindig jónéhány országban. Igazából azonban azt kell látnunk, hogy minden ember halálra ítélt.

„1Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket! … mert elmegy az ember örök otthonába, és az utcán körös-körül siratók járnak. 6Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba. 7A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta. Prédikátor kv. 12. rész” A teljes bejegyzés megtekintése

És szólt az Úr Jónáshoz másodszor is: Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, amit én parancsolok néked És felkelt Jónás, és elmént Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek, három napi járóföld És bement Jónás a városba egy napi járóra, és kiáltott: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! A niniveiek pedig hittek Istennek, és bőjtöt hirdettek, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltöztek. Jónás 3,1-5.

Azt hiszem a világtörténelem legrövidebb prédikációját halljuk Jónástól. Nem mutatkozik be. Nem mondja, hogy ki küldte. Csak annyit mond, jó hangosan, hogy még negyven nap és elpusztul Ninive. Azt sem mondja, hogy miért, azt sem, hogy mi módon. Nem győzködi a hallgatóságát és ő maga sem lehet valami meggyőző, miután három napig utazott a hal gyomrában, amely végül kiköpte. Jól nézhetett ki!

„És szólt az Úr Jónáshoz másodszor is: Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, amit én parancsolok néked És felkelt Jónás, és elmént Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek, három napi járóföld És bement Jónás a városba egy napi járóra, és kiáltott: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! A niniveiek pedig hittek Istennek, és bőjtöt hirdettek, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltöztek. Jónás 3,1-5.” A teljes bejegyzés megtekintése