Mit jelent az, hogy megfedd? Életünk alakulása, eseményei mögött joggal feltételezzük a mindenható Isten keze munkáját. Ez a kéz sok ajándékot és áldást tartogat, ám időnként ránk is nehezedik. Miért? Általában akkor történik ez, amikor irányváltásra volna szükségünk, lelki fejlődésünk megrekedt vagy el sem kezdődött. Istennek pedig gondja van az övéire. Felrázza őket a kábulatból, önelégültségből, hamis biztonságérzetből. Megpróbálja átállítani életünk váltóját.
„Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg! Jób 5, 17.” A teljes bejegyzés megtekintése
Ne félj, mostantól embereket fogsz! Lukács 5, 10/b
Szép mesterség a halászat. Tisztes megélhetést biztosított Simonnak is. Bár fáradságos volt, de nyugodt életet jelentett. Nem vonta magára a hatóság figyelmét sem. Kafarnaumban, a Galileai tónál egészen hétköznapi tevékenységnek számított. Egészen addig, amíg meg nem jelent a parton Jézus, aki igencsak felkavarta az állóvizet – mármint Simon és társai életét. Jézus maga volt a változás. Az ember azonban tart a változástól. A már többé-kevésbé bevált életformát feladni, kilépni a komfortzónából. Talán az ifjúság lázában tesz ilyesmit az ember, de később, amikor már háza, családja van? Simonnak pedig volt. Ezt tudjuk az evangéliumból. Meggondolatlanság mindent föladni, új alapokra helyezni az életet, új célok érdekében. Jézus mégis ráveszi erre. Egy apró dologgal indul be a változás: Simon tesz egy kis engedményt Jézusnak. Talán puszta kíváncsiságból, talán mert Jézusnak volt némi tekintélye Kafarnaumban. Egy eredménytelen éjszakai halászat után visszafordítja a hajóját és kedvére tesz a Mesternek, kiveti a hálót. S lám temérdek halat fognak. Simon lelke felkavarodik. Érzi, hogy olyasmi történik, ami túlnő rajta. Ez már nem halakról és megélhetésről szól, hanem arról, hogy Jézus – voltaképpen Isten – igényt támaszt rá. Ez mélyen megrendíti, mint előtte már sok mást is, akikről a Bibliában olvasunk. Ő is tiltakozik, alkalmatlanságát bizonygatja. Jézus ajkáról azonban elhangzik a megmásíthatatlan végzés: Mostantól embereket fogsz. Ez nem feltételes módban hangzik, hanem kijelentés. Tény, ami nem rajta múlik, hanem Jézuson. Így lesz Simonból Péter, az apostolok közt az első.
„Ne félj, mostantól embereket fogsz! Lukács 5, 10/b” A teljes bejegyzés megtekintése
Nyáresti beszélgetések Istenről, hitről, életünkről, a Bibliáról csütörtökönként 18:30-kor az evangélikus lelkészlak udvarán.
( XXI. Katona József u. 35.)
Az első július 6-án. Nyitottsággal, szeretettel várok mindenkit legyen bár hívő, vagy kérdező, keresgélő. Hiszen hol ezek, hol azok vagyunk.
Z. Mátyás lelkész
„Nyáresti beszélgetések Istenről, hitről, életünkről, a Bibliáról csütörtökönként 18:30-kor az evangélikus lelkészlak udvarán.” A teljes bejegyzés megtekintéseNe ítéljetek és nem ítéltettek el! Lk 6, 37.
A véleményalkotás fontos dolog. Ám nem mindegy, hogy valami-ről, vagy valaki-ről alkotunk véleményt. Az első szükségszerű, a második ártalmas. Az elsőre egyenesen felszólít az ige: És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, MI az igazságos ?Lk 12, 57. A másodiktól – valakinek az elítélésétől – Jézus óva int.
„Ne ítéljetek és nem ítéltettek el! Lk 6, 37.” A teljes bejegyzés megtekintése