Advent a magunkba szállás, megújulás, megtérés alkalma. De hogyan lehetséges ez?
Sokféleképpen viszonyultak már a Bibliához és sokféleképpen beszélnek róla ma is. Vannak, akik csak egy történelmi emléket látnak benne, ami már nem időszerű. Vannak akik egyenesen hamisítványnak vagy hazugságnak tartják. Vannak, akik mintegy varázskönyvként használják és a múltból a jövőt vélik kiolvasni. Megint mások önkényesen magyarázzák, hogy saját vélekedésüket igazolják vele. Mi másképp tekintünk Isten Igéjére. Ez a másképp pedig a legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy „élő”. Az élő Istennek élő igéje van.
Mit jelent ez? Két dolgot: az egyik, hogy míg minden más mulandó, az ige megmarad örökké. Amit Isten mondott, mond, nem évül el, nem válik időszerűtlenné. Minden új nemzedéknek aktuális, nem kötődik korokhoz és korszakokhoz. Úgy van megírva, hogy mindig érvényes, ha helyesen értjük. Mindig eligazító feltett kérdés: Hogy van megírva?
A másik jelentése pedig annak, hogy „élő ige” az, hogy életet ad. Új életet, amit az ember addig nem ismert, ami Istentől származik és Krisztus által a miénk lehet. Az ember mindig küzd azzal, hogy az élete elmúlik. Sok minden emlékeztet bennünket erre. A naptár, az óra, a betegség, az öregedés, a temetések és a sírkeresztek. Igazából az adventi koszorú is, ami a sorban meggyújtott gyertyák fényével Krisztus visszajövetelét, s ennek a világnak elmúlását jelzi. Nem karácsonyi romantikát, hanem világ végét. Madách Ember tragédiájának Ádámja is ilyen végszóval búcsúzik: „Csak az a vég, csak azt tudnám feledni.” Ha feledni nem is tudjuk, de felül emel rajta Isten igéje, ami felülről való életet ad. Ezt az életet sehonnan nem kaphatjuk meg, csak az igéből. Annak olvasása, hallgatása, megjegyzése által. Jézusban az ige lett testté, megfoghatóvá, egyértelművé, mindent áthatóvá. Földre szállt az Isten beszéde, hogy nekünk halottaknak életet hozzon.
Ki kaphatja meg ezt az életet? Ki születhet felülről, újonnan? Az, aki hisz Istennek. Nem figyel emberi okoskodásokra, nem hagyja, hogy a saját kételyei aláássák Isten tekintélyét, hanem bátran ráhagyatkozik arra, amit mond.
Mit mond? Azt, hogy mindnyájan az Ő gyermekei vagyunk Jézus Krisztusért. A megváltás – ami a kereszten megtörtént – mindnyájunkat Isten szeretetébe ölelt. A Szent Lélek tanúskodik a mi lelkünknek, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ígéretei nekünk szólnak. Hallgatózz a lelkedbe, amíg meg nem hallod Istennek ezt a szavát és részesülsz abban az életben, amit ő ad. Ne érd be az élet látszatával! Örökkévalóságra vagy teremtve.
