Az élet szolgálat. Gondnokság, sáfárság. A gondnok szó a gond-ból jön. Valaminek, valakinek a gondját fölvenni, hordozni. Ezt jelenti. Nagy kincs egy jó gondnok gyülekezetben, iskolában, kórházban, bármilyen közösségben. Intézi a folyó ügyeket. Figyel a hiányokra, hogy pótolja azokat. Szüntelen azon gondolkodik, hogy miként tehetne jót.
Az élet szolgálat, de nem mindegy, hogy kinek szolgálunk.
Szolgálhatunk magunknak. Szolgálhatjuk a magunk ügyét, javát. Legtöbben ezt teszik. Mi jó nekem? Hogyan tudok előrelépni, gyarapodni, gazdagodni, szórakozni, magamat örültetni. Az ilyen élet sokszor mások kárára van. Aki csak a maga boldogságát, boldogulását keresi, többnyire a másét veszi el, rabolja meg. Így lehet ez akár a karácsonnyal is, amikor valaki látszólag a másiknak akar örömöt szerezni, de igazából a saját örömének épít díszletet.
Szolgálhatunk aztán másokat is. Érdemes másokért élni, ennek van erkölcsi értéke. Ezt értékeli és elismeri a társadalom. Jó a dicséret fényében sütkérezni. Megelégedhet-e ezzel az ember? Gyakori, hogy a másokért föláldozott élet keserűségbe torkollik. Feláldoztam mindent a gyerekemért, aztán
ellenem fordult. Kiszolgáltam az öreg szüleimet, de közben életem legszebb évei mentek kárba. Éjt nappallá téve dolgoztam, de más aratta le a babérokat. Meg sem köszönték.
Van-e jó szolgálat, ami igazán jó? Minek, kinek a gondját érdemes magunkra venni?
Ha a Bibliát kérdezzük, hogy milyen szolgálatban érdemes lenni, akkor azt találjuk, amit Pál apostol mond. Van olyan szolgálat, gondnokság, ami harmadik lehetőségként áll az ember előtt: Ez pedig a krisztusi hivatalviselés. Isten gondnokai lehetünk. Ez nem korlátozódik az élet egy-egy területére. Mindenütt, mindenkor gyakorolható. Az Úrnak szolgálunk, nem magunknak és nem embereknek. Abban nem lesz önzés és nem lesz keserűség. Ehhez nem kell szolgálati jogviszonyban lenni az egyházfőhatósággal, annál inkább Krisztussal. Isten gondnokai lehetünk a világban. Milyen nagyszerű feladat! Így leszünk igazán hasznára másoknak, és így találjuk meg önmagunkat is.
Alkalmas vagyok-e erre? Nem vagyok apostol, nem vagyok próféta.
Pál azt mondja, hogy ennek a gondnokságnak egy feltétele van: a hűség.
Kihez? Krisztushoz.
Mihez? Az Isten üdvösséget adó evangéliumához. A keresztről való beszédhez, ami bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, akik megtartatunk, Istennek ereje. (1Kor 1,18.) Az Evangélium szolgálatára vagyunk elküldve a világba. Az életed mindenképp szolgálat. De lehet Krisztus szolgálata. Lehetsz Isten gondnoka, aki az ő üdvösséget adó titkát kezeli – adja tovább, kézről kézre. Ennek a szolgálatnak nagy a tisztessége. Jézus mondta: aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya! (Jn 12,26.)
