Orvos! Gyógyítsd meg magadat! – szól a mondás. Pál apostol a nagy gyógyító. Még halottat is föltámasztott. És lám; ő is beteg. Valamitől nem tud szabadulni. Szúró tövis, sátán angyala a testi nyomorúsága. Akinek van krónikus betegsége, ami nem múlik el, csak elviselni lehet, az tudja, hogy miről beszél az apostol. Az állandó akadályoztatás a hétköznapi élet dolgaiban, akár látás-, hallás károsodás, mozgásszervi betegség vagy nem múló fájdalom, mennyire meg tudják változtatni az embert. Mindig ott jár az esze, mindig vigyáznia kell, mindent másképp kell csinálnia. Pál – aki mobilis ember volt, sokat utazott, mozgott emberek között ugyancsak tehernek érezte betegségét. Háromszor is kérte, hogy meggyógyuljon. S akinek annyi imádsága meghallgatásra talált, ez esetben nem járt eredménnyel. Talán szemére is vetették: Ha másokat meggyógyított, magát miért nem tudja? Olyan kérdés ez, amit Jézusnak is föltettek a keresztfán. Ha másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni? Van olyan betegség, testi gyengeség, ami nem múlik el. Pál úgy értelmezte, hogy a betegsége egyfajta egyensúlyt tart fenn. Életében mennyei erők, látomások birtokosa lett. Az őt is meghatározó gyarló emberi természet miatt különbnek is tarthatta volna magát másoknál. De, hogy el ne bizakodjon, jött a tövis. Az szüntelen emlékeztette, hogy ő is csak egy ember, aki folyamatosan Isten kegyelmére szorul. Egyfajta kijózanító élet-kísérője lett a fájdalom. Azzal kelt, azzal feküdt. Nyilván szeretnénk mi is problémamentesen élni. Ez nem feltétlenül megy. A kérdés, hogy fájdalmainkat, akadályoztatásainkat tudjuk-e úgy felfogni, hogy az is a kegyelem megnyilvánulása. Pontosabban, az is arra emlékeztet, hogy kegyelemből élünk. Ez által nem távolít, hanem közelít minket Krisztushoz. Ha tartós, akkor közel is tart hozzá. Nem engedi az eltávolodást. Minthogy azért Krisztus is testileg szenvedett fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved megszűnik a bűntől. 1Pt 4,1. Lehet tehát a szenvedés is sorsfordító ajándék, ha tudom akként elfogadni.