Bár Pál apostol hagyományos értelemben sosem foglalkozott szociológiával, itt a társadalom három legfontosabb konfliktusát ragadja meg. Ez a három a mai napig meghatározó. Hogyan különböztetik meg magukat az emberek, mi teremt köztük feszültséget, esetenként erőszakot?
Az egyik ilyen tényező az etnikai hovatartozás: zsidó – görög, írja az apostol. De mondhatnánk mai példákat: magyar – román , orosz – ukrán, zsidó – palesztin, török – kurd, szerb – bosnyák. Ha csak kimondjuk ezeket a neveket, mennyi feszültséget rejtenek!
A másik nagy ellentét a szegénység és gazdagság. Pál azt írja: rabszolga és szabad ember. Az ókorban így volt, de van modern rabszolgaság is. A multiknak kiszolgáltatott munkás, a tulajdonosnak robotoló alkalmazott, a fejlődő országokban éhbérért dolgoztatott milliók, esetenként gyerekek a modern világban még inkább generálják a szegénység-gazdagság ellentétet. Ebből következik korunk nagy problémája, a migráció. De ebből fakadt a múlt század, földrésznyi országokat romba döntő, és az emberek millióira szenvedést hozó ideológiája, a szocializmus is.
A harmadik meghatározó ellentét a társadalomban a férfi-nő, a nemi identitás. Mennyit küzdöttek a nők az egyenjogúságért! Mennyire másodrendűek máig bizonyos országokban! Mohamedán vagy hindu környezetben. Ugyanakkor kérdés, hogy a nyugati társadalmakban egyenjogúak-e? Betölthetnek-e ugyanúgy vezető pozíciókat a kormányzatban vagy éppen az egyházban, mint a férfiak? Növekedett-e megbecsültségük, vagy éppenséggel oda lett a tisztességük azzal, hogy kiléptek az anyai, háztartásvezetői szerepből? Milyen központi kérdéssé lett az azonos neműek élettársi kapcsolata! Mintegy torz kivetítődése a férfi-nő ellentétnek.
Pál apostol nem csak felemlíti ezeket az életkérdéseket, de megoldást is kínál. Van egy varázsszava, ami máig hatásos (lenne): „Krisztusban”. Tudniillik Krisztusban nincs többé zsidó és hellén, rabszolga és szabad, férfi és nő. Nem azt jelenti ez, hogy megszűnnek a különbségek, hanem hogy az összekülönbözés szűnik meg a szeretet által. A megtérés, a gondolkodás megváltozása átformálja az emberi kapcsolatokat. Segítő társakká rendel egymás mellé minket. Az ellenségszeretet megbékéltető erővel oldja föl az etnikai feszültségeket. A készséges adakozás fölemeli a szegényt a porból. A feltétlen elfogadással – ami Isten akarata – helyére kerül férfi és nő kapcsolata. Krisztusban. A megtérés görög szava a metanoia éppen a gondolkodásmód megváltozását jelenti. Mondja még valaki, hogy nem időszerű a keresztyénség! Időszerűbb nem is lehetne.
Térjetek meg! – hangzik Jézus biztatása immár kétezer éve, mert elközelített az Isten országa. Közel van, de az embernek magának kell dönteni arról, hogy átlépi-e a határt és menedékjogot kér-e abban.
