Akkor miért? Miért kell meghalnia Jézusnak, ha bírája így ítél? Egyáltalán miért kell meghalnia a nem vétkeseknek, a gyermekeknek, az anyáknak, a katonáknak? Nyilván nem Isten akarata ez, hiszen ő az igazság és az élet. És ez így nagyon nem igazságos. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a megmagyarázhatatlan gonoszság mögött az egyetlen Gonosz húzódik meg. Sátáni akarat és erő száll meg embereket, akik aztán minden jog és igazság ellenére cselekszenek. A démonikus erő egymás ellen fordítja az embereket, és itt már nem az a kérdés, hogy milyen oldalon állnak, hanem hogy kinek az akaratát hajtják végre. Ilyen ez a mostani háború is. Mindkét oldalt ugyanaz az erő készteti arra, hogy a halál szolgái legyenek. Ez egy feloldhatatlan csomó az emberi gondolkodásban. Mindenki úgy érzi, hogy neki van igaza, de közben minden igazságot megtagadnak és uruk, a Sátán akaratát hajtják végre.
Jézus megoldotta ezt a csomót, amikor nem állt ellen. Nem követelt tizenkét sereg angyalt, nem hangoztatta az ártatlanságát, nem kérte Pilátustól a személyi védelmet, amikor az ártatlannak nyilvánította.
Azt mondta: Én azért jöttem, hogy tanúbizonyság legyek az igazságról. Lehet, hogy ez az igazság? Lemondani a saját jogról, saját igazságról és elszenvedni akár a halált is, hogy Isten igazsága jusson érvényre? Pilátus cinikus kérdésére – Mi az igazság? – alighanem ez a válasz.
Ebben van az élet, még ha az Élet Fejedelme a keresztre feszül is. De nem ez a vége, mert van feltámadás, illetve csak ebből van feltámadás. A másik út a végső pusztulás, az örvény, ami csak lefelé húz mindent és mindenkit. Sátáni úton vagy Krisztusi úton jár az emberiség? Körmünkre ég ez a kérdés. Világos a megváltás és a megújulás útja, sötét és baljós a gerjesztett harag, az emberi igazságosság útja.
