OKTÓBER 31. 18:00 RENDHAGYÓ REFORMÁCIÓ-ÜNNEP A CSEPELI EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN
TOMASOVSZKI PÁL BESZÉL ÉLETÚTJÁRÓL, JÉZUSRA TALÁLÁSÁRÓL
Vetkőzzétek le előző életmódotokat, az ősi embert, amely rothadást idéz elő, amikor tiltott dolgokra vágyakozik, amelyek csábítanak. Újuljatok meg, értelmeteket a (szent)szellemnek kiszolgáltatva. Öltsétek fel az új embert, amely Isten lakóhelye, igazságosság és valóságos szentség tölti be.
Efezus 4, 22-24. (saját fordítás)
Kétféle szellemi hatalom van. A világban uralkodó szellem az egyik. Ez határozza meg az emberi személyiséget. Átjárja a kultúrát, a tudományt, a művészetet, a társadalmi és magánéletet. Az ember nem a maga ura, hanem ennek a szellemnek a befolyása alatt áll és él születésétől fogva a haláláig. Bár nem tud róla, de ez a szellem uralja, személyes befolyása latt tartja. Szüntelenül mérgezi az elméjét, megtévesztő erővel. Elhiteti az emberrel, hogy a világ annyi, amennyit érzékelni tud belőle, amit tapasztalati úton megismerhet. Mivel az ember Istent ílymódon nem ismerheti meg, ezért könnyen jut értelmében helytelen következtetésre vele kapcsolatban. Érzéketlen az emberi értelem Isten dolgaira. A világ szelleme ugyanis vakká teszi arra. Ezért olvassuk a 1Kor 2,14-ben: Érzéki ember nem fogadja be azt, ami Isten Szelleméé, ostobaságnak tartja. Nem képes megismerni, mert az csak szellemi módon lehetséges. Azaz nem empirikus, tapasztalati úton, hanem úgy, hogy Isten szelleme vezeti az elménket, intuitív módon.
„Vetkőzzétek le előző életmódotokat, az ősi embert, amely rothadást idéz elő, amikor tiltott dolgokra vágyakozik, amelyek csábítanak. Újuljatok meg, értelmeteket a (szent)szellemnek kiszolgáltatva. Öltsétek fel az új embert, amely Isten lakóhelye, igazságosság és valóságos szentség tölti be.” A teljes bejegyzés megtekintéseHálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek a kegyelemért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott. 1Korinthus 1,4.
Mi ez a kegyelem? Az, hogy élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Nem kell szélmalomharcot vívnom az óemberrel, még kevésbé a gonosszal, mert az óember, az ádámi bűnös meghalt, a gonosznak pedig az újhoz nincs hozzáférése, mert az a Krisztus szellemével egy. Ahol pedig Krisztus van ott a Sátán meg nem maradhat. A kegyelem abban áll, hogy én a Krisztusban vagyok, ő pedig énbennem van. Szimbiózisban élünk. Bármilyen vagyok is, ő vállalja ezt az életközösséget. Amíg rá támaszkodom, amíg belőle élek, addig van életem. Ha nem így teszek és a magam erejében bízom, vagy emberekben, akkor a bukás törvényszerű. Azért is mondja Jézus: Maradjatok énbennem, és én tibennetek, mert nélkülem semmit sem cselekedhettek – azaz semmi olyat, amit szabadon tennétek a bűntől és a Sátántól. Márpedig ez az igaz(i) élet. A Jézus nélküli hiábavaló és kilátástalan, zavaros és kétségbeejtő.
„Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek a kegyelemért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott. 1Korinthus 1,4.” A teljes bejegyzés megtekintéseTörtént pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt. Ott egy vízkóros ember került elébe. Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: „Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?” Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget, meggyógyította, és elbocsátotta. Aztán így szólt hozzájuk: „Ha közületek valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?”Erre nem tudtak mit felelni.
Lk 14,1-5.
A szombat megtartása az Úr és az Izráel népe közötti szövetség jele volt: „…Tartsátok meg szombati nyugalmam napját, mert ez jel közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy igazán megértsétek, hogy én, az Örökkévaló, vagyok az, aki különválasztottalak titeket a magam számára. Tartsátok meg szombatomat, mert szent az nektek. Aki megszentségteleníti, halállal lakoljon, s aki dolgozik rajta, irtassék ki népéből.” (2Mózes 31:13-14.)
„Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt. Ott egy vízkóros ember került elébe. Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: „Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?” Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget, meggyógyította, és elbocsátotta. Aztán így szólt hozzájuk: „Ha közületek valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?”Erre nem tudtak mit felelni.” A teljes bejegyzés megtekintéseSzeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Jeremiás siralmai 3, 22.
El tudja-e csendesíteni a szívét az ember ha bajok veszik körül? Jeremiás siratja az elpusztult Jeruzsálemet, vele együtt önmagát is, mint aki átéli, átérzi népe nyomorúságát olyan mélyen, mintha személyesen vele történt volna. Bánatának könyve a Siralmak könyve. Ám mint hamu alatt a parázs ott rejtőzik szívében a hit is. Nem adja fel, nem elfordul Istentől a bajok között, hanem hozzá fordul. Bár minden arról tanúskodik, hogy utólérte őket a vég, ő tud valamit, ami rácáfol a kétségbeesésre: Szeret az Úr, azért nincs még végünk. Ez a bizonyosság emeli fel őt és láttat reménységet vele. Emberi megfontolás szerint nincs jövőjük. Jeremiás azonban elűzi magától a sötét gondokat és gondolatokat, hogy Isten arcára nézzen, mert ott mindenkor a szeretet szelíd ragyogását látja. Kövessük példáját!
„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Jeremiás siralmai 3, 22.” A teljes bejegyzés megtekintéseTeremtés ünnep- Isten az embert a maga képmására alkotta.
„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!”
„Teremtés ünnep- Isten az embert a maga képmására alkotta.” A teljes bejegyzés megtekintése