Hihetünk objektív dolgokban. Isten létezésében, a tudományban, esetleg a csodákban. Az ilyen hit igazából nem jelent semmit, mert nem érint minket személyesen. Minden megy a maga útján, az ember éli a hétköznapi életét, örömét, bánatát.
A kapernaumi százados története azonban másféle hitről szól.
Milyenről?
Ez a hit Jézus felé forduló hit.
Tőle vár segítséget. Személyes találkozás a célja. Ha segítséget szeretnénk kapni Jézustól, nem mondhatunk le a személyes találkozásról. Lehetséges-e ez ma is? Igen, mert megígérte: Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. A Szent Szellem által lehetséges a Jézussal való találkozás. Aki erről nem mond le, az hisz a kapernaumi százados hitével.
Ez a hit bízó hit.
A százados kiönti a szívét Jézus előtt. Nemhogy reméli, de tudja, hogy Jézus meg fogja hallgatni. Mire alapozza ezt? Semmiképpen nem emberi megfontolásra. Egy világ választja el őket egymástól. Józan mérlegelés szerint miért segítene egy zsidó rabbi egy idegen, ellenséges katonatisztnek? Ám itt minden félre van téve, nincs más csak bizalom. Bízhatok-e én is így Jézusban? Ha azt mérlegelem, hogy méltó vagyok-e a segítségére, akkor a válasz nem. Egyetlen porszem vagyok a világmindenségben, az emberek végtelen sokaságában. Miért fordítana figyelmet éppen rám? Fontos-e neki, ami engem szorongat? Az eszem azt mondja, hogy aligha. De nem is ésszel, hanem szívvel kell, lehet Jézushoz menni. A bizalom pedig szívügy. Bárha csalódtunk is sokszor emberekben, akikben bíztunk, Jézushoz mégis menjünk bízó hittel. Lelkesen. Előre örülve annak, hogy segíteni fog. Megelőlegezett bizalommal hisz a kapernaumi. Bízol-e így az Isten Fiában?
Ez a hit föltétlen hit.
A bízó hit Jézus szeretetére épített, a föltétlen hit pedig Jézus hatalmára. Olyan erőt tulajdonított neki, amivel bármit megtehet. Tudunk-e mi is így gondolni Jézusra? Ő mondta: Nekem adatott minden hatalom a földön és a mennyen. Ha pedig ez így van, akkor számára semmi sem lehetetlen. Mennynek, földnek parancsol. A százados a katonai fegyelem mintájára képzeli el Jézus parncsoló hatalmát. Nem is kell csalódnia. Azt mondja az Úrnak: Ne fáradj eljönni hozzám, neked csak egy szavadba kerül és meggyógyul a szolgám. Csak egy szavadba. Milyen erő van az isteni szóban! Gyógyító, teremtő, helyreállító erő. A százados ilyen erőt tulajdonít Jézusnak. Milyen alapon? A saját tapasztalata alapján. Neki is vannak alárendeltjei, akik megteszik, amit mond. Így működik az embervilág. Miért ne működne így Isten országa, amelynek földön megjelent képviselője Jézus? Pusztán logikai alapon hisz föltétel nélkül. Akarunk-e mi is ezzel a logikával élni, így gondolkozni?
Jézus mintegy pecsétet tesz a végére: „Bizony, mondom nektek: Izraelben nem találtam ekkora hitet senkinél. Végül mi gyógyította meg a szolgát? A százados hite. Ilyen nagy dolgokra képes a hit. Jézus: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál. Jn 14,12.
