Nem a ruha teszi az embert – tartja a közmondás. Öltözködésünk mégis sok mindent elárul. Járhat valaki rongyokban, és akkor tudjuk hogy koldus. Járhat szép és drága ruhákban és tekintélyt sugároz. A bohóc mással össze nem téveszthető. De alkalmi öltözetek is vannak: A diák ünneplőbe öltözik a tanévnyitóra. Az esküvőre sietők menyegzői ruhát öltenek. A koporsó mellett pedig a gyász színeit viseljük. Ruhánk kifejezi, hogy mire készülünk. Vannak egyenruhák is, amelyek hovatartozásunkra, hivatásunkra utalnak. A fehér köpeny a gyógyító hivatások öltözete. Az uniformis a fegyveres testületekre jellemző. A papi ruha is jelzi viselőjének státuszát. Ezek a ruhák eltakarják a személyt és egyben utalnak a szolgálatra, amelyre vállalkozott vagy elhívatást nyert valaki. Van, aki tiltakozik az egyenruha ellen, van aki éppen azzal szeretné kinyilvánítani egy bizonyos közösséghez tartozását. A lányok hosszasan nézegetik magukat a tükörben, hogy elég szépek-e. A fiúk igyekeznek kifejezni vagányságukat egy-egy jól megválasztott ruhadarabbal. És hát nem utolsó sorban a ruha védelem is. Hidegben létfontosságú. Volt a régi időkben páncél is.
Öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust! Mit jelent ez az apostoli szó?
Ha Isten elé állok, leplezetlenül állok előtte. Bűneimet legföljebb képmutatásom vagy álszentségem rongyaival takargathatom. Jézus Krisztus a kegyelem és bűnbocsánat palástja, ami/aki eltakarja szégyenemet. Amikor eljön az ideje a test levetkőzésének – a halálnak – Jézus Krisztus életébe burkolja be didergő lelkem. Mert akik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet. (2Kor 5,4.) Azt is megtehetem, hogy megvallom a világ előtt, hogy Jézus Krisztus az én Uram és Megváltóm. Ezt is jelenti az ő felöltözése. Kinyilvánítom, hogy hozzá tartozom és testvéreim azok, akik segítségül hívják az Ő nevét. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Az egy (Szent)lélek által együvé tartozunk. Egyenruhánk a Krisztus. Őróla ismerjük meg egymást és segítjük egymást a hit harcában, az élet csataterén. De Jézus Krisztus védőruhánk is. A jéghideg világban szeretete melenget. Oltalma páncélként vesz körül az élet megannyi veszedelme között. Bizonyára nem is tudjuk hányszor és hányféleképpen óvott, óv meg életünk során, amiért nem lehetünk elég hálásak. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lesz oltalmad; pajzs és páncél az ő hűsége – írja a 91. zsoltár, amit olvassunk is végig! Advent első vasárnapján fel szoktuk olvasni Jézus jeruzsálemi bevonulásának történetét. Jön a Király alázatosan, szamárháton. Az emberek pedig felsőruháikat az útra terítették előtte. Tegyük mi is ezt lélekben, hogy Ő öltöztessen minket Isten igazságába, mennyei dicsőségbe!
